Ma 360 fokos fordulókat gyakoroltam oktatóval. Talán úgy fogalmaznék, hogy olyanok voltak mint egy igásló! Megcsináltam őket, de mutogatni nem lehetne... Az oktatóm szidott, mint a bokrot, de mindahányszor életben maradtunk, sőt az egyiknél még egy kis termiket is fogtam és kb 10 percig tekertem! Tök jó volt! :) Imádtam!
Alig várom, hogy egyedül csinálhassam holnap
Ma kint voltam a reptéren, repültem is öt iskolakört, teljesen jók voltak, a leszállások is hibátlanul sikerültek - mind kétpontos volt, lebegtetés után, pálya tengelyben, stb - egyetlen hiba az volt, hogy hosszúk lettek egy picit. Na nem nagyon, csak éppen egy kicsit.
Sajnos nincsenek fölvéve. Az igazi érdekesség azonban a tegnapi események voltak, amik miatt nem repülhettem. Tegnap ugyanis két távrepülő indult útnak. Az egyik klubtársunk - aki szerintem az ország egyik legtapasztaltabb vitorlázó pilótája, hisz több mint 68! éve repül! - Békéscsabán, a reptéren ért földet. Ez viszonylag egyszerű eset, nem is érdemelne említést, csak annyiból érdekes, hogy ugye oda is kellett néhány ember, hogy haza kerüljön a pilóta és a gép. Az érdekesebb ügy az a másik pilóta esete, aki szintén Békscsabára indult, csak közben valahogy eltévedt és a tájékozódáshoz telefonos segítséget kért. Mivel én nem voltam a helyszínen, így csak elmondásból tudom - tehát másodkézből származik az infó - hogy az már gyanús volt, hogy egy nagy vasgyárat látott maga alatt, s nem messze a hegyeket. Miután kiderült, hogy a hegyeket délkelet felé látja, a telefonos segítség úgy gondolta, hogy Arad! fölött lehet a jóember, s északnyugatot jelölték meg követendő iránynak. A helyzet azonban úgy alakult, hogy a pilóta a Maros mentén haladt hazafelé, de sajnos nem jutott át a magyar oldalra, néhány kilométerre a határtól kellett terepre szállnia. Természetesen a román határőrök elfogták, a gépet átvizsgálták, őt kihallgatták, s néhány óra múlva, éjjel fél tizenkettőkor elengedték. Addigra a mentőcsapat már ott volt, de csak ekkor kezdhettek neki a gép szétszedésének, s trélerre pakolásának. 2 óra körül már Szentesen is voltak... :)
De mostmár legalább én is tudom, hogy ha délkeleten hegyeket látok, akkor északnyugat az útirány! Mondjuk azt eddig is tudtam, hogy Aradon van egy nagy kohó, de az is igaz, hogy föntről nem olyan egyszerű betájolni magát az embernek, mert igaz, hogy messzire lát, sok települést észrevehet, de a település név táblák nem nagyon olvashatók :)
Mikor hazaértem, akkor meg anya tolta elém a gépet, hogy nézzem csak meg milyen vitorlázó baleset történt Szegeden. Sokmindent nem írtak, csak ezt, úgyhogy ha majd valaki, mondjuk Capri a Sportrepülés rovatban megírja, akkor tudunk többet.
Én pedig túl vagyok a tíz egyedül repült iskolakörön, most majd az oktatóval repült 360 fokos fordulók jönnek, utána ismét egyedül repülhetek... :)
Ma remek idő volt, rá is szerveztem, hogy megyek a reptérre, de tanulva néhány előző "lukra futásomból" előtte telefonáltam. Mondták, hogy tényleg van üzem és tényleg jó az idő, de inkább ne induljak el, mert éppen most szólt az egyik klubtársunk, - aki távrepülésre indulkt - hogy terepre szállt, s most mennek menteni.
Én meg megint csak nézhetem az eget!
:)))
A délelőtti esőzés ellenére délutánra mégiscsak megemberelte magát az időjárás és a klubtagok is kiszédültek a reptérre, úgyhogy délután beindult a nagyüzem. Olyannyira, hogy volt még 18 utas is, akik persze elsőbbséget élveznek! Úgyhogy mégiscsak volt öt fölszállásom! Az első kettő nincs megörökítve, a másik három meg van, de az utolsónál cseleztem a kamerával - hátrafelé fordítottam, így fölvette az üres hátsó ülést, de látni nem sok mindent lehet...
Nyilván a nagy igyekezet miatt, de kivétel nélkül minden leszállást elrontottam. No majd legközelebb!
Igazság szerint úgy terveztem ezt a blogot, hogy a B vizsgáig vezetem, de már úgy megszoktam, hogy írom tovább! Különben is van olyan nap - a statisztika szerint - hogy 2 - azaz kettő - látogatója is van! Hátha azt a két embert érdekli a többi is! :)
Most tíz iskolakört kell repülnöm egyedül - 5 már megvan - majd 5 fölszállásból 360 fokos fordulókat kell gyakorolni oktatóval, 5-öt egyedül, hogy elsajátítsam a termikelés technikáját!
Addig is íme a 3 videó:
74 - a 72; 73 nincsenek meg - itt meg elég gyöngécske a leszállás, de még ez volt a legjobb. A kamera egy kicsit ferdén áll :)
75. fölszállás, traverzálós leszállás, maszatolós kerék. Ha figyelmesen hallgatod hallod, hogy a fölszállás előtti mondókát annak ellenére hangosan elmondom, hogy egyedül vagyok...:) Megnyugtat!
És a 76, melyet visszafelé fordított kamerával vettem föl. Nem egy nagy okosság volt, mostmár belátom, de piilanatnyilag jó ötletnek tűnt...
