Ma kint voltam a reptéren, repültem is öt iskolakört, teljesen jók voltak, a leszállások is hibátlanul sikerültek - mind kétpontos volt, lebegtetés után, pálya tengelyben, stb - egyetlen hiba az volt, hogy hosszúk lettek egy picit. Na nem nagyon, csak éppen egy kicsit.
Sajnos nincsenek fölvéve. Az igazi érdekesség azonban a tegnapi események voltak, amik miatt nem repülhettem. Tegnap ugyanis két távrepülő indult útnak. Az egyik klubtársunk - aki szerintem az ország egyik legtapasztaltabb vitorlázó pilótája, hisz több mint 68! éve repül! - Békéscsabán, a reptéren ért földet. Ez viszonylag egyszerű eset, nem is érdemelne említést, csak annyiból érdekes, hogy ugye oda is kellett néhány ember, hogy haza kerüljön a pilóta és a gép. Az érdekesebb ügy az a másik pilóta esete, aki szintén Békscsabára indult, csak közben valahogy eltévedt és a tájékozódáshoz telefonos segítséget kért. Mivel én nem voltam a helyszínen, így csak elmondásból tudom - tehát másodkézből származik az infó - hogy az már gyanús volt, hogy egy nagy vasgyárat látott maga alatt, s nem messze a hegyeket. Miután kiderült, hogy a hegyeket délkelet felé látja, a telefonos segítség úgy gondolta, hogy Arad! fölött lehet a jóember, s északnyugatot jelölték meg követendő iránynak. A helyzet azonban úgy alakult, hogy a pilóta a Maros mentén haladt hazafelé, de sajnos nem jutott át a magyar oldalra, néhány kilométerre a határtól kellett terepre szállnia. Természetesen a román határőrök elfogták, a gépet átvizsgálták, őt kihallgatták, s néhány óra múlva, éjjel fél tizenkettőkor elengedték. Addigra a mentőcsapat már ott volt, de csak ekkor kezdhettek neki a gép szétszedésének, s trélerre pakolásának. 2 óra körül már Szentesen is voltak... :)
De mostmár legalább én is tudom, hogy ha délkeleten hegyeket látok, akkor északnyugat az útirány! Mondjuk azt eddig is tudtam, hogy Aradon van egy nagy kohó, de az is igaz, hogy föntről nem olyan egyszerű betájolni magát az embernek, mert igaz, hogy messzire lát, sok települést észrevehet, de a település név táblák nem nagyon olvashatók :)
Mikor hazaértem, akkor meg anya tolta elém a gépet, hogy nézzem csak meg milyen vitorlázó baleset történt Szegeden. Sokmindent nem írtak, csak ezt, úgyhogy ha majd valaki, mondjuk Capri a Sportrepülés rovatban megírja, akkor tudunk többet.
Én pedig túl vagyok a tíz egyedül repült iskolakörön, most majd az oktatóval repült 360 fokos fordulók jönnek, utána ismét egyedül repülhetek... :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.