Vitorlázok

2007-ben kezdtem vitorlázó repülni. C vizsgáig jutottam, egyedül repülök, önállóan termikelek. Szépen hangzik, persze az ördög a részletekben lakik... Itt láthatod a részleteket :) Ajánlom figyelmedbe a Szentesi repülőklub linket is És a legújabb fejlemény, hogy immár szakszolgálati engedélyem is van..:)

Friss topikok

  • Nógi: A táv-próbálkozásról nem olvashatunk semmit? (2009.06.10. 18:23) Reporvosi II
  • Phue Lee: @Vejko: Áhhh, az olyan véres, hogy nem is szívesen emlékszem rá... ;) (2009.04.16. 22:54) Reporvosi
  • Phue Lee: Jajaja! Tényleg úgy van, hogy a Pirat a jobb gép. Teljesen egyértelmű számomra is. Addig voltam me... (2008.12.28. 12:54) Szakszó előzmények
  • Marci: Heló kedves termik üldöző :) Olvastam az élményeidet teljesen véletlenül, mert igazából mást keres... (2008.11.27. 12:49) Termikeket üldözve
  • Trog_Air: Hm, azzal meg nem probaltad, hogy szembefordulsz vele (nem teljesen, csak ellene tartasz) ? :) (2008.07.29. 11:31) Oldalszél

2007.04.28. 12:29 Phue Lee

Még több előzmény

Közben, egyik alkalommal a jó barátom mostoha apja fölajánlotta, hogy kivisz minket a közeli reptérre, hogy kipróbálhassuk a vitorlázó repülést. Persze kaptunk az alkalmon, s ez volt életem első vitorlázó repülő élménye – kb 20 éves lehettem. Annyira nem volt jó, mert egy olyan kétülésesben próbálhattuk ki, amelyik annyira szűk volt, hogy a lábamat nem tudtam előre nyújtani az oldalkormány pedálokig. Persze maga a repülés az nagyon bejött, mondhatni hibátlan volt. Az oktató még azt is megengedte, hogy én rángassam a botot. Alig mertem hozzáérni… A barátom nem volt elragadtatva a dologtól, tériszonya volt. Nekem meg ott volt az ejtőernyőzés, nem engedhettem meg magamnak mindkét betegséget.
 
Az ejtőernyősök is kezdtek befogadni, már nem számítottam kívül állónak. Természetesen ott is voltak nagymenők, akik többet ugrottak egy nap, mint én egy hónapban, de egymás között egész emberien viselkedtek.
 
Így aztán az egyetemi évek ugrálással teltek, majd jött a sereg, ahol semmi nem történt. Leszerelés után ugrottam még egy párat, de ahogy elkezdtem dolgozni, elkerültem Pestről, beszűkültek a lehetőségek. Később, mikor megismertem a feleségemet teljesen „elment a kedvem” az ugrálástól…:)

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://iskolakor.blog.hu/api/trackback/id/tr3564605

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.